Ahol már találkozhatott velünk:

Követelések érvényesítése

 

Követelés érvényesítés, polgári per és fizetési meghagyásos eljárás


A társaság a lejárt követeléseit az adóstól sikertelen fizetési felszólításokat követően, bírósági úton, illetve közjegyző előtt indított fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesítheti.


A kis pertárgyértékű ügyekre vonatkozó szabályok alapján és a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény alapján 1.000.000,- Ft alatti követelést kizárólag fizetési meghagyásos eljárásban lehet érvényesíteni. Az 1.000.000,- Ft feletti követelést a jogosult választása szerint fizetési meghagyásos eljárásban is érvényesíthet a polgári peres eljárás helyett. Ennek egyik előnye a költségkímélés, hiszen a peres eljárás illetéke a követelt összeg 6%-a, minimum 7.000,- Ft, maximum 900.000,- Ft.


Míg a bírósági eljárás minden esetben papíralapú és a beadványokat csak papíralapon lehet a bíróság részére megküldeni, a fizetési meghagyásos eljárást cégek esetében kizárólag elektronikus úton lehet megindítani, amihez elektronikus aláíró kártya szükséges. Azoknak a cégeknek, akik nem rendelkeznek elektronikus aláírással, jogi képviselő meghatalmazásával a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján keresztül van módja a fizetési meghagyás benyújtására. Ilyenkor a honlapon található elektronikus űrlapot tölti ki az ügyvéd és elektronikus úton kell leróni az eljárás díját is, ami a követelt összeg 3%-a, de minimum 5.000,- Ft. A peres eljárás illetékét ezzel szemben illetékbélyeggel kell leróni.


Az elektronikus úton benyújtott fizetési meghagyásokat a Közjegyzői Kamara (továbbiakban MOKK) egyenlően osztja szét az országban működő közjegyzők között, így lehetséges, hogy az ügyet egy a felek lakóhelyétől teljesen távol eső székhelyű közjegyző kapja meg. Az a közjegyző, akihez a fizetési meghagyás kerül, a beérkezéstől számított 3 napon belül köteles azt kibocsátani, tehát a kötelezett részére megküldeni, amennyiben annak semmilyen hiányossága nincs.


Nem lehet fizetési meghagyást benyújtani olyan kötelezett ellen, akinek nincs ismert belföldi idézési címe. Ezért amennyiben a jogosult által ismert címről a fizetési meghagyás elköltözött jelzéssel érkezik vissza, a közjegyző hiánypótlásra hívja fel a jogosultat. Amennyiben a kötelezett nem tud újabb idézési címet bejelenteni vagy a jogosult által megadott újabb idézési címről is „elköltözött" vagy „címzett ismeretlen" jelzéssel érkezik vissza a fizetési meghagyást a közjegyző elutasítja.


Amennyiben a kötelezett nem veszi át a fizetési meghagyást, emiatt akkor a posta második kézbesítési kísérletétől számított 5. munkanapon beáll a kézbesítési vélelem, tehát úgy kell tekinteni, mintha ezen a napon a kötelezett átvette volna a fizetési meghagyást. A kézbesítési vélelem azonban megdönthető, akár még egy megindult végrehajtási eljárásban is.


A kötelezett a fizetési meghagyás átvételétől számított 15 napon nyújthat be ellentmondást a fizetési meghagyás ellen. Erre akkor van lehetősége, ha a jogosult követelését vitatja. Ebben az esetben a közjegyző felhívja a jogosultat, hogy rója le a peres eljárás illetékét az illetékes bíróság felé, mert az eljárás perré alakul át. A peres eljárás kiegészített illetéke a követelt összeg 3 %-a, minimum 3.000,- Ft. Amennyiben a peres eljárás illetékét a már felperessé vált jogosult nem rója le, a bíróság a pert megszünteti.


Amennyiben viszont a kötelezett nem nyilatkozik a fizetési meghagyás átvételétől számított 15 napon belül, a közjegyző jogerősítő záradékkal látja el a fizetési meghagyást és az egy jogerős és végrehajtható bírósági ítélettel egyenértékű.


Amennyiben a kötelezett arra hivatkozik az ellentmondásában, hogy a követelt összeget a fizetési meghagyás átvételét követően megfizette, ebben az esetben a közjegyző nyilatkozattételre hívja fel a jogosultat és amennyiben a kötelezett állítását a jogosult megerősíti, a közjegyző a fizetési meghagyást olyan jogerősítő záradékkal látja el, amely tartalmazza azt a kitételt, hogy a fizetési meghagyás nem végrehajtható.


Fontos tudni, hogy az olyan eljárásokra, amelyben mindkét fél jogi személy vállalat, a Polgári Perrendtartás előírja a peren kívüli egyezség megkísérlését, amelyről jegyzőkönyvet kell felvenni, vagy legalább felszólító levéllel igazolni kell, hogy a felperes megkísérelte az egyeztetést. Ez azért fontos fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezését megelőzően is, mert bár e közjegyző felé ezt az igazolást nem kell csatolni, a bíróság az esetlegesen perré alakuló eljárásban kérni fogja az igazolást, míg keresetlevél beadása esetén már a keresetlevélhez csatolni kell. A fizetési felszólítást mindig bizonyíthatóan, tértivevényes levél formájában kell az adós részére megküldeni.


Cégünk követelés érvényesítésre szerződött ügyvédje egy olyan ügyvéd, aki korábban rendőrségi és adónyomozói oldalról szerzett tapasztalatokat és igen eredményes, egyedi módszert dolgozott ki a követelések eredményes behajtására. Szükség esetén jogi tanácsot ad, segít a fizetési felszólítások megszövegezésében, fizetési meghagyásos eljárás ügyintézésében, a peren kívüli egyezségek megkötésében és a peres jogi képviseletben is. Forduljon hozzánk bizalommal!

 

Segítünk:
06-20-949-2069
06-20-940-4475

 

Kintlévősége, likividitási problémája van? Segítünk: www.marconiproject.hu

 

Ha szeretné tanulmányozni a Céghmester cégügyekkel foglalkozó weboldalát, kattintson ide:

www.ceghmester.hu

Ha szeretné tanulmányozni a Céghmester székhelyszolgáltatással foglalkozó weboldalát, kattintson ide:

www.szekhely.org

Ugrás az oldal tetejére