Ahol már találkozhatott velünk:

Felszámolás

Ha szeretné eladni cégét, ha szeretné sikeresen lezárni cége tevékenységét, ha szeretné megúszni a felszámolás súlyos következményeit, vegyen részt 5+2 órás képzésünkön akár térítésmentesen.

Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás a fizetésképtelen adós esetén meginduló, nem peres eljárás, ami kérelemre, vagy hivatalból indulhat a cég ellen.

A felszámolás leggyakrabban az adós, vagy a hitelező(k) kérelmére indulhat. Természetesen egyéb esetekben is indulhat felszámolás pl. végelszámoló kérelmére, Cégbíróság/Bíróság kezdeményezésére, illetve büntetőügy kapcsán, valamint csődeljárás sikertelensége esetén is.

A.) Felszámolás kezdeményezése az adós által (maga ellen)

Az adós maga ellen is kezdeményezhet felszámolási eljárást. Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem tud, vagy pedig nem kíván élni.

B.) Hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás

Felszámolás akkor indítható, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül) meghaladja a 200.000 Ft-ot. Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat (számla, fizetési felszólítás, stb.) csatolni kell.

A Bíróság a felszámolás iránti kérelmet megvizsgálja, hogy megfelel-e a jogszabályban rögzített feltételeknek. Amennyiben a kérelem a felszámolás megindításáról szóló döntés meghozatalára alkalmatlan, úgy azt elutasítja, egyebekben hiánypótlást kér a hitelezőtől.

A felszámolás leggyakoribb problémái:

- Elmaradt, elhanyagolt könyvelés, melynek rendezése azért fontos, mert a felszámolás megindítását követően a felszámolót képviselő felszámolóbiztos záró leltárt, éves beszámolót kér a társaság - felszámolás elrendelésének időpontjában hivatalban lévő - képviselőjétől. Ha a könyvelés el van maradva, vagy pontatlan, akkor a társaság képviselője ennek eleve nem képes eleget tenni.

- Felszámolás esetén a problémás házipénztár, illetve a könyvelésben szereplő, de a valóságban nem létező vagyontárgyak (eszközök, készletek stb.) azért különösen problémásak, mert a felszámolás megindítását követően ezeket is át kell adni a felszámolóbiztosnak. Amennyiben ezek nincsenek meg vagy hiányosak, úgy a felszámolás nem folytatható le törvényesen és, ha ezt a felszámolóbiztos észleli, akkor nemcsak jogosult, hanem kifejezetten kötelezett büntető feljelentés megtételére.

- A felszámolás megindításakor el kell készíteni, illetve át kell adni a felszámoló részére a társaság iratairól szóló iratjegyzéket, illetve tájékoztatni kell a felszámolót a társaság folyamatban lévő ügyeiről és ezek felszámolás menetével összefüggő aspektusairól.

- Amennyiben a társaság (volt) képviselője a felszámolás során nem működik együtt a felszámolóval, úgy ő, mint magánszemély (tehát nem a felszámolás alatt álló cég) 2.000.000 Ft pénzbírsággal súlytható.

A Céghmester felszámolás kapcsán az alábbiakban tud segíteni ügyfeleinek:

A.) A felszámolás alá került cég segítése abban az esetben, ha az adós azt maga ellen kezdeményezte:

- Elmaradt, elhanyagolt könyvelés átvizsgálása, rendbetétele a felszámolás megindításához, különös tekintettel a házipénztár, egyéb vagyontárgyak problémáira is.

- A cég iratanyagainak rendezése, előkészítése a felszámolás megindításához, különös tekintettel a felszámolónak benyújtandó iratjegyzék elkészítésére.

- A felszámolás lefolytatásához szükséges kb. 28-30 féle okirat (igazolások, nyilatkozatok stb.) elkészítése, illetve beszerzése környezetvédelemmel, pénzintézetekkel, munkavállalókkal stb. összefüggésben.

- A felszámolás alá került cég segítése, képviselete a felszámolás során a felszámolóval kapcsolatos félreértés vagy konfliktus esetén.

B.) A felszámolás alá került cég segítése abban az esetben, ha a hitelező(k) kérelmére indul a felszámolás:

- Amennyiben az adós úgy ítéli meg, hogy a felszámolás megindítása ellene nem jogszerű, úgy a követelés(ek) vitatása, illetve az ezzel kapcsolatos okiratok, beadványok elkészítése, mindezekhez megfelelő ügyvéd ajánlása!

- Amennyiben az adós a felszámolás megindításának jogosságát nem vitatja, de szeretné a tartozásait a felszámolás megindításától számított 60 napos jogerőre emelkedési határidőn belül rendezni, úgy az ezzel kapcsolatos teendők segítése, az ehhez szükséges okiratok, beadványok elkészítése; a felszámolás folyamatának végleges "visszafordítása", mindezekhez megfelelő ügyvéd ajánlása!

(Ha a felszámolás lefolytatásra kerül, akkor ugyanazokban a teendőkben tudunk segíteni, mint ha a felszámolás az adós kérelmére indult volna meg:)

- Elmaradt, elhanyagolt könyvelés átvizsgálása, rendbetétele a felszámolás megindításához, különös tekintettel a házipénztár, egyéb vagyontárgyak problémáira is.

- A cég iratanyagainak rendezése, előkészítése a felszámolás megindításához, különös tekintettel a felszámolónak benyújtandó iratjegyzék elkészítésére.

- A felszámolás lefolytatásához szükséges kb. 28-30 féle okirat (igazolások, nyilatkozatok stb.) elkészítése, illetve beszerzése környezetvédelemmel, pénzintézetekkel, munkavállalókkal stb. összefüggésben, mindezekhez megfelelő ügyvéd ajánlása!

- A felszámolás alá került cég segítése, jogi képviseletéhez megfelelő ügyvéd ajánlása! 

Segítünk!
Információ, időpont egyeztetés:
06-20-949-2069
06-20-940-4475
06-20-442-8466
06-1-410-7997
(Tanácsadás, konzultáció minimális díja: 10.000 Ft+ÁFA)

Ha szeretné eladni cégét, ha szeretné sikeresen lezárni cége tevékenységét, ha szeretné megúszni a felszámolás súlyos következményeit, vegyen részt 5+2 órás képzésünkön akár térítésmentesen. 

A képzés a "A JOG TRÜKKÖS OLDALA – MILLIÓKAT ÉRŐ JOGI PRAKTIKÁK A SIKERES VÁLLALKOZÓI LÉTEZÉSHEZ" címet viseli.

Kiknek ajánlott részt venni a képzésen: 

  • Minden olyan kisvállalkozónak, aki szeretne eltölteni egy kellemes-érdekes napot úgy, hogy közben húsbavágó dolgokról könnyed-élvezetes formában tanul.
  • Minden olyan kisvállalkozónak, aki szeret előre gondolkozni, illetve aki jogi és adóügyekben nem szeretne bajba kerülni.
  • Minden olyan kisvállalkozónak, aki bajba került, de szeretne belőle a lehető legjobban kijönni.
  • Összefoglalva: minden olyan kisvállalkozónak, aki komolyan veszi Önmagát, vállalkozását és hajlandó egy kis könnyed tanulásra, információszerzésre és információcserére.

 

Ki mit profitálhat a képzésből?

- Lesz olyan, aki csak egy kellemes napot

- Lesz, aki kellemes napot és sokkoló felismeréseket

- Lesz, aki a kellemes nap és a sokkoló felismerések mellett többszázezer, sőt több millió forintot

- Lesz olyan, aki (már bajba került, de) az itt tanultak miatt kevesebbel megússza

Kik vehetnek részt a képzésen:

A képzésen leendő és/vagy gyakorló vállalkozók, cégtulajdonosok, vezető tisztségviselők vehetnek részt, ha megfizették a képzés 84.000 Ft+ÁFA díját vagy a Céghmesternél megrendeltek és megfizettek cégalapítást, cégmódosítást, székhelyszolgáltatást, könyvelést, illetve ezekre nincs díjtartozásuk a Céghmester felé. Megfizettek 5.000 Ft bánatpénzt, mely kizárólag arra szolgál, hogy a jelentkező pontosan érkezzen és részt vegyen a képzésen! A bánatpénzek a képzés 5. órájának végén kerülnek visszafizetésre azoknak, akik nem késtek el, illetve részt vettek.

A Céghmester fent tartja a jogot, hogy a képzésen történő részvételt saját döntése alapján bárkitől megtagadja!

Mit tanulhatnak azok, akik részt vesznek a képzésen:

A képzésen jogi, jogtörténeti érdekességek hangzanak el, illetve életbevágóan fontos büntetőjogi és adójogi ismereteket/trükköket tanítunk a résztvevőknek.

A képzésben eddig részt vett személyek referencia nyilatkozatai:

Csalami János Elektronikavonala Vagyonvédelmi Zrt.: „Rutinos és talpraesett vállalkozónak tartom magam, de még én is meghökkentem. A Dr. Péter Imre által felvázolt szemléletmód igazsága sokkolóan hatott rám.”

Sztahó János Home System Kft.: „Régi vállalkozó vagyok, több cégem volt, jó néhány ügyvédnél, könyvelőnél jártam már, de ilyen információkat és összefüggéseket soha senki nem említett.”

Nagy József GrandEstreBen Kft.: „Durva témák köntörfalazás nélkül! Ez igen! Sokkal okosabb lettem, ezentúl teljesen másképp fogom kezelni a jogi és az adózási ügyeimet.”

Tarjányi István Galantin Kft.: „Én látszólag két „ártatlannak” tűnő témából a vagyonvédelemből és a munkavédelemből profitáltam a legtöbbet, de a büntetőjogi és az adózási rész is elementárisan hatott rám.”

Monostori Miklós Hírszorzó Webmarketing Kft.: „Életbevágó kérdések megközelítése a kisember szemszögéből. Ezt így nem tanítják sehol. Biztos, hogy ez így nem jelenik meg sem neten, sem CD-n, sem DVD-n”

A képzés helye:

A Céghmester 1042 Budapest, Virág utca 39. fszt. 1. szám alatti irodája.

Tervezett képzési időpontok 2014 első félévében: 

Pénteki és szombati napokon az alábbiak szerint:

- 2014. február 7. péntek du., 2014. február 8. szombat de.

- 2014. február 21. péntek du., 2014. február 22. szombat de.

- 2014. március 7. péntek du.

- 2014. március 21. péntek du.

- 2014. április 11. péntek du., 2014. április 12. szombat de.

- 2014. április 25. péntek du.

- 2014. május 16. péntek du., 2014. május 17. szombat de.

- 2014. május 23. péntek du.

- 2014. május 30. péntek du.

Ízelító a képzés témáiból:

Jogi alapismeretek:

 - Miért nem tanítanak jogi ismereteket szélesebb körben az oktatási rendszerekben (jogpropaganda teljes hiánya; gazdaság, társadalom, állam és jog valós és titkos kapcsolata)

- Jogi dömping, törvényalkotási káosz, elrettentés elve, megtorlás elve

- Kötelmi jog, szerződések, szerződéses szabadság, jogok és kötelezettségek, írásba-foglalás, szerződésszegések, kár, kártérítés, döntőbíráskodás, egyéb fontos jogi alapfogalmak

Büntetőjogi alapismeretek:

-          Büntetőjog fogalma, büntetőjogi alapismeretek

-          Büntethetőség, büntethetőségi akadályok

-          Vállalkozói szemszögből fontos bűncselekmények

Vállalkozói alapismeretek

-          Egyéni vállalkozás, társas-vállalkozás, legfontosabb cégformák

-          Felelősségi szabályok Kkt, Bt, Kft, Zrt tagjai, vezetői részére

-          Adóregisztráció jelentése, jelentősége

-         Tagi kölcsön, házipénztár problémái, tagi kölcsön eltűntetése

-          Cégvég/kiszállás – hogyan csináljuk, illetve hogyan ne csináljuk

Vagyonvédelem

 -          Jogi szabályozása, fogalmak

 -          Kezeljük kintlévőségeinket azok keletkezésétől kezdve vagyonvédelmi feladatként

 Várjuk szeretettel képzéseinken, kérésére részletes ismertetőt küldünk.

Jelentkezés:

Dunda Andrea tel.:06-20-585-6605

Ha szeretné tanulmányozni a Céghmester cégügyekkel foglalkozó weboldalát, kattintson ide:

www.ceghmester.hu

Ha szeretné tanulmányozni a Céghmester székhelyszolgáltatással foglalkozó weboldalát, kattintson ide:

www.szekhely.org

Még több felszámolás info:

A felszámolás iránti kérelem elutasítása:

a) ha a felszámolás iránti kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő;

b) ha a felszámolás iránti kérelmet nem a bíróság által engedélyezett (legfeljebb 45 napos) fizetési moratórium időszakában terjesztették elő;

c) ha a felszámolás iránti kérelem nem megfelelő és a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az a felszámolás során nem bírálható el;

d) az adós a kérelmező és a Cstv. által megjelölt szervek egyetértése hiányzik;

e) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fizetésképtelenségi főeljárás indult és a kérelem szintén főeljárás megindítására irányul;

f) ha a felszámolás iránti kérelem a bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy az nem tartalmazza a felszámolás jogszabályaiban rögzített tartalmi elemeket;

g) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el.

Ha a benyújtott felszámolás iránti kérelem a jogszabályoknak megfelelő, akkor a kérelmet és annak mellékleteinek egy példányát a bíróság megküldi az adósnak. Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a felszámolás iránti kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a felszámolás iránti kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot (30 napos határidő), illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számát, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Mikor minősül az adós fizetésképtelennek?

A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy

b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy

c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy

d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy

e) a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy

f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

A fentiekben a) - b) pont alatt ismertetett esetben (nem vitatott követelés, jogerős bírósági határozaton alapuló követelés) a felszámolási eljárás megindításának további feltétele, hogy a követelés tőkeösszege (járulék - és kamatmentes követelés) a 200.000,- HUF, azaz kettőszázezer forint összeget meghaladja.

Mikor minősül a hitelező követelése vitatottnak?

Az adós vitatását akkor lehet megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét, és a fizetési felszólításnak tartalmaznia kell legalább a követelés jogcímét, összegét, megfizetésének határidejét. A fizetési felszólításban meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését.

Mennyi költséggel jár együtt a felszámolás iránti eljárás kezdeményezése?

A jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek (Kft., Zrt., Nyrt. stb.) felszámolás iránti eljárásának illetéke 50 000 forint, közzétételi költsége 25.000,- Ft, míg a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében (Bt., Kkt.,) pedig a felszámolás eljárási illetéke 25 000 forint, közzétételi költsége 15.000,- Ft.

Bíróság eljárása, ha a felszámolás feltételei fennállnak

Amennyiben a felszámolás feltételei fennállnak, úgy a bíróság elrendeli az adós gazdasági társaság felszámolását és elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kirendeli a felszámolót.

II. FELSZÁMOLÁS IRÁNTI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA

Ha a felszámolás elrendeléséről szóló végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul, külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli e végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor a jogszabályban meghatározott közzétételi tartalommal. Ekkor kerül a cégjegyzékbe a "felszámolás alatt" toldat vagy annak "f.a." rövidítése.
A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos jogai. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.

Hitelezői igénybejelentés szabályai

Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül jelentettek be és a felszámolás iránti eljárással felmerülő költségeit megfizették, a felszámoló nyilvántartásba veszi. Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és - az egyezségkötést kivéve - akkor elégíti ki, ha a 40 (negyven) napos határidőn belül bejelentett tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.

180 (egyszáz nyolcvan) nap jogvesző határidő, tehát ezen határidő elteltével már igénybejelentésnek nincs helye!

Igénybejelentés költsége

Hitelezőnek a követelése tőkeösszegének 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - kell befizetnie, és ezt a felszámolónak igazolnia. Ha a felszámolás iránti eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a hitelező a követelését ott bejelentette, és kifizette a nyilvántartásba-vételi díjat is, a felszámolás iránti eljárásban a követelést nem kell ismét bejelentenie, azonban a felszámoló felhívására meg kell fizetnie a díjkülönbözetet. A hitelezők által befizetett összeget, mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni.

A felszámolás követeléseinek felszámolói besorolása

Az adós gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) a felszámolás költségei,

b) a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig,

c) a felszámolás alá vont gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,

d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése,

e) a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés szerinti adó- és járuléktartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a büntetőeljárásban az állam javára fizetendő összeg, továbbá a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak és a társasházi közös költség,

f) egyéb követelések,

g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás,

h) azok a követelések (ide nem értve a kötelező minimálbér kétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér- és bérjellegű követeléseket [(2) bekezdés a) pont]), amelyek jogosultja

ha) a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese),

hb) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,

hc) az Mt. 188. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló,

hd) a ha)-hc) pontban említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa,

he) az adós többségi befolyása [Ptk. 685/B. §] alatt álló gazdálkodó szervezet,

hf) az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett szervezet (személy).

Hitelezői választmány

A hitelezői választmány megalakítása vagy hitelezői képviselő megválasztása céljából a felszámoló a felszámolás iránti elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 75 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni.
A felszámoló eltekinthet a hitelezői választmány megalakításának, illetve a hitelezői képviselő választásának kezdeményezésétől, ha a felszámolás eljárása folyamán nyilvánvalóvá válik, hogyha egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges. Ebben az esetben a hitelezői gyűlést haladéktalanul össze kell hívnia, és ezt a körülményt a meghívóban jeleznie kell.

Felszámoló eljárása a felszámolás során

A felszámoló a felszámolás alá vont adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa kijelölt felszámolóbiztos útján látja el. A kirendelt felszámoló a felszámolás lefolytatását másnak nem engedheti át.

A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A felszámoló a felszámolás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba történő helyreállításáról, az erdőfelújítási és erdőállomány nevelési munkák elvégzéséről, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a felszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károsodások, környezeti terhek olyan rendezéséről, amely az eljárás során a környezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a vagyontárgyaknak a környezeti terhekkel történő értékesítését is jelenti.

A felszámoló a felszámolás során az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától a felszámolás keretében csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében.

A felszámoló a felszámolás során felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket. A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. A felszámoló az ütemtervet köteles a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek vagy bármely hitelezőnek - kérésre - bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással - jogorvoslattal - élhet. A felszámolás kezdő időpontjától évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező.

A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a felszámolás  záró adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni.

A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolás zárómérlegének elkészítése kötelező, kivéve az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében - a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére.

A felszámolás befejezése

A bíróság a felszámolás zárómérlegét és a vagyonfelosztási javaslatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A bíróság a felszámolás zárómérlege és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a pénzforgalmi számlák megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is.

Jogorvoslat a felszámolás során

A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a felszámolás során sérelmet szenvedett fél, valamint a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. A felszámolás során az adós nevében is kifogás terjeszthető elő a jogszabályban meghatározott szervek képviselője útján. A bíróság a kifogás felől soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül határoz. Ez a határidő a bizonyítási eljárás időtartamával meghosszabbodik. A bíróság a kifogásolt intézkedés felfüggesztését is elrendelheti.

Ha a bíróság a felszámolás során előterjesztett kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

A kifogásnak helytadó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő, a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet.

III. EGYEZSÉG A FELSZÁMOLÁS SORÁN

A felszámolás elrendeléséről szóló végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolás zárómérlegének benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek, kivéve a külön jogszabályban meghatározott esetet. Mindazok, akik a felszámolás során hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik. A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével.

Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások

a) kielégítésének sorrendjében,

b) teljesítési határidejének módosításában,

c) kielégítésének arányában és módjában, továbbá

d) mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre.

Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. Az egyezség hatálya valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség). Ez alól kivételt képeznek:
- felszámolási eljárás költségei;

- a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti.

Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, a felszámolási költségek kiegyenlítésre kerültek, vagy annak fedezete rendelkezésre áll, továbbá az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént, a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt.

Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről.

IV. EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

Erre abban az esetben kerülhet sor, ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani, és legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül felhívja őket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 15 napon belül neki jelentsék be. A felszámoló - az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén - az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni. A felszámoló a honlapján is köteles közzétenni egy felhívást, hogy amennyiben bárkinek hitelt érdemlő tudomása van a

Ugrás az oldal tetejére